"...egy kísérletről, hogy az ember beleélje magát a
természet organikus teremtő princípiumába"
(Rudolf Steiner - A Goetheanum építési gondolata)
Egy ragyogó vasárnap
újabb
lépést tettünk
afelé
, hogy ősszel olyan óvoda indulhasson, amelyben gyermekeink egy kicsit
otthont találhatnak maguknak. Az első szülői találkozó részben a ház bejárásával telt, részben annak egyeztetésével, hogy milyen munkálatokra lesz szükség, ki miben tud segíteni. Felemelő együttlét volt, közös céllal. Hazafelé az úton azon gondolkodtam, vajon miben rejtezhet az ereje annak, hogy néhány szülő közösen
megépíti a leendő óvodát a gyermekei számára. Egy megható idézet ötlött eszembe Martin Heideggertől, aki a Bauen - Wohnen - Denken című írásában így fogalmaz: „Nur wenn wir das Wohnen vermögen, können wir bauen”. Csak akkor tudunk építeni, újat alkotni, ha már előzetesen van képünk a lakásról, a lakozás élményéről. Ha tudjuk mit jelent az otthon, mit jelent
ott lenni valahol, teljes lényünkkel megjelenni a térben, bekapcsolódni annak dinamizmusaiba, forgásába, energiáiba. Ha mindez élénken bennünk van, akkor a legfontosabb dolgot már tudjuk. Tudatában vagyunk annak, hogy milyen helyet szeretnénk gyermekeinknek (és kicsit ezáltal önmagunknak is), hiszen a hely fontos tényezője az emberi lét kialakulásának, a személyiség kibontakozásának. Meglátni a konkrét hely mögött megbúvó lehetőséget, a
teret - ez volt számomra ennek az első szülői találkozónak a legfőbb mondanivalója. Távlatokat adott, arról szólt, hogy ebben a világban valami, amit lehetségesként elképzelünk, létezővé válhat,
létrejöhet.
